Az agarászat ősi vadászati mód.Az agarászat lényege, hogy a vadász a zsákmányt az agarakkal vagy az agarak segítségével ejti el. Az agárral vadászó vadász neve: agarász. Az agarászatnak számos formája ismert, sőt a solymászattal vegyesen egymást kiegészítve is űzték ezt a vadászati módot.Magyarországon is alkalmazott vadászati módszer volt az agarászat. Írásos emlékeink javarészt a 19–20. századból valók.

Ezek alapján megállaptíhatjuk, hogy egyik virágkorát az agarászat a kiegyezés utáni időben érte el, a dualizmus korában. A II. világháborút követően az agarászat gyakorlatilag megszűnt.

Ezt leggyakrabban a mezőgazdaság belterjessé válásával indokolják. De az igazság közelebb áll ahhoz, hogy az új gazdasági-politikai berendezkedéssel egyidőben megszűnt az a réteg amely tovább művelhette volna ezt a - ahogyan művelői korábban is nevezték - sportot. Méltán nevezték ezt sportnak, hiszen nem is a nyúl elejtése volt a fő cél, hanem - ahogy akkor fogalmazták - a test és a lélek edzése, erősítése.

Sajnos az agarászat megszűnésével kezdődött őshonos vadászkutyafajtánk a magyar agár fajta hanyatlása is.Az agarászat fent említett virágkorában nem csak a vadászatról szólt. Ettől sokkal több volt: egyben volt lovassport, ahol alkalom nyílt lovas és ló tudásának, erejének megmérettetésére, de az agarászatok egyben társadalmi események is voltak, ahol a magyar nemesség (elsősorban a középnemesség vagy más szóval dzsentrik) megvitathatták mindennapi gondjaikat, politikai és gazdasági nézeteiket. Ne felejtsük el, hogy a dualizmus egy igen termékeny, de sok tekintetben változást és átalakulást hozó időszak volt a magyar történelemben.

Jelenleg Európában például Spanyolországban működő vadászati mód, ahol spanyol agárral vadásznak. Magyarországon jelenleg nem tiltott, de nem is engedélyezett vadászati mód, kizárólag magyar agarak teljesítményvizsgálatára van lehetőség.

A ma élő agárfajták közös őse az egyiptomi agár, melynek létezéséről már az i. e. 3. évezredből vannak bizonyítékok. A magyarok valószínűleg már a honfoglalás előtt is ismertek és használtak a vadászaton agárhoz hasonló kutyákat, amelyek a látásukra és a gyorsaságukra támaszkodtak az állatok üldözésekor.

Első emlékeik Szent István korából származnak. A későbbi korokban is divatos és előkelő tevékenység volt az agarászat, többek között Hunyadi Mátyás is szenvedélyesen űzte a vadászatnak ezt az ágát. A török hódoltság idején keleti jellegű agarak kerültek hazánkba, melyek keveredtek az itteni állománnyal.