1. A szárhosszakat az őz- és a szarvasagancshoz hasonlóan a koszorúk alsó peremétől mérjük, a külső oldalon, a középvonalban, egészen a zárt lapát legmagasabb pontjáig. Az agancsszárak hosszába tehát nem mérhető bele a csipkézet, és azok a keskeny lapátrészek sem, amelyeknek a szélessége nem haladja meg a lapát legnagyobb szélességének a felét. Miután többszöri próbaméréssel megállapítottuk a zárt lapát legmagasabb pontját, a két szár cm-ben mért átlaghosszának a fele adja a pontértéket. (Zárt lapát alatt a csipke nélküli lapos agancsrész értendő)

2. A szemágak mérését a szarvasaganccsal azonos módon végezzük. A koszorúk felső pereme alól kiindulva vezetjük a mérőszalagot az ágak külső görbületén az ághegyek végéig. A cm-ben mért átlaghosszúság egynegyede a pontérték.

3. A lapát hosszának a méréshez meg kall állapítani a lapát kezdetét. Ez a pont általában a sarkantyúk alatt található, ott, ahol a szár körmérete legalább 1 cm-rel nagyobb, mint a szár legvékonyabb részén mért körméret. Ettől a ponttól kiindulva vezetjük a mérőszalagot a lapát hajlásának megfelelően az előbb megállapított zárt lapát legmagasabb pontjáig. A tized centiméter pontossággal kiszámított átlaghossz adja a lapáthossz pontszámát.

4. A koszorúk (rózsák) a középvonalban körbemérjük, az esetleges beöblösödéseket meghúzott mérőszalaggal áthidaljuk. Az átlagkörméret centimétereinek száma a pontszám.

5. –6. A szemág és a középág közötti körméretet a száruk legvékonyabb helyén mérjük. A tized centiméter pontossággal mért körméretek külön-külön adják a pontértékeket.

7. –8. A középág és a lapát közötti szárkörméreteket ugyancsak a legvékonyabb helyen mérjük: külön-külön adják a pontszámot. Ha a körméret nem mérhető, mert a lapátalakulás közvetlenül a középágtól indul, akkor a felső körméret értékét úgy állapítjuk meg, hogy az alsó körméret értékéhez hozzáadunk 1 cm-t.

9. A lapát szélességén a zárt lapát legszélesebb helyén mért kerületének felé értjük. Ezt a csipkék között – erősen rászorított szalaggal – állapítjuk meg, a hossztengelyre merőleges vonalban. A centiméterben mért átlagszélességet megszorozzuk 1,5 –del, az eredmény adja pontértéket.

10. A tömeget kg-ban mérjük és a kiskoponyás tömeget vesszük alapul az őz- és szarvasagancshoz hasonlóan. A száraz nagykoponyás tömegből 0,25 kg-ot kell levonni. A frissen lefőzött nagykoponyás agancs tömegből 24 órás száradás után a következő értékeket kell levonni:

        2 kg agancstömegig 0,30 kg
        2-3 kg agancstömegig 0,35 kg
        3-4 kg agancstömegig 0,40 kg
        4,1 kg-tól felfelé 0,45 kg

A helyesen megállapított tömeg kétszerese adja a pontértéket.
11. A színre 0-2 pontig adható szépségpont tizedpontokban, attól függően, hogy a lapát színe fakó, világos, átlagos barna vagy szép sötétbarna.
12. Az ágvégekre (csipkézet) 0-6 pont adható tizedpontokban. A csipkézet akkor szép, ha a közepes hosszúságú ágak egyenletesen szegélyezik a zárt lapátrészt.
13. A tömeg, az alak szabályosságra 0-5 pont adható tizedpontokban, attól függően, hogy a lapátok mennyire szimmetrikusak, terebélyesek és azért a lapátok hosszúsági és szélességi méretei arányosak-e.
14. A terpesztést a zárt lapátok belső középvonalában mérjük, a koponyatető síkjával párhuzamosan. A legnagyobb belső távolság általában a felső harmadban mérhető. A jó terpesztésért külön szépségpont nem adható, viszont büntetőpont jár az elégtelen terpesztésért a következő adatok alapján amit az összpontszámból le kell vonni. Levonás a terpesztésre (a szárhossz százalékában):

        85% alatt 1 pont
        80% alatt 2 pont
        75% alatt 3 pont
        70% alatt 4 pont
        65% alatt 5 pont
        60% alatt 6 pont

15. Hibás lapátért levonandó 0-10 pont, attól függően, hogy a lapát erősen öblös, formátlan, erősen hasadó stb.
16. A hibás, pudvás, töredezett lapátélekért további 0-2 pont vonható le.
17. Az egyéb szabálytalanságokért, ághiányért, bántó aszimmetriáért, szabálytalan kinövésekért levonható még 0-6 pont.wikipedia