Takarmány / Görögszéna Vetőmag 

Vadgazdálkodási gyakorlat: GÖRÖGSZÉNA (egyéves pillangós gyógy és takarmánynövény) (MAKAI PÉTER 003630/933-8008 e-mail:gorogszena[kukac]gmail.com) A Görögszéna elővetemény értéke a legigényesebb kultúrák által támasztott követelményeknek is megfelel, és a talajszerkezetére gyakorolt pozitív hatása sem elhanyagolható tényező. Nitrogénkötő baktériumai (Rhisobium meliloti) révén mintegy180-283 kg/ha (Lees, 1981) nitrogént képes megkötni. A vadgazdálkodás különleges igényeit kielégítő görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) Óvári-4 államilag minősített és szabadalmaztatott fajtánk vadföldekben történő termesztését, a kísérleti- és üzemi méretű hasznosítási lehetőségét szeretnénk megismertetni: a görögszéna vadgazdálkodásban történő hasznosítására való törekvésünk, már e növényfaj termesztésbe vonási kísérleteinek kezdetén felmerült, mivel a magtermesztés során magtermő növényállományainkban óriási kárt okoztak a nyulak, őzek, szarvasok, melyek tarrágásukkal, taposással sok esetben megakadályozták a sikeres magfogást. A növény erős KUMARIN illata, mely a virágzás kezdetétől a magérésig több kilométer távolságból is érezhető, valamint a zöld növény magas cukortartalma tömegével vonzotta a vadakat, melyek ellen korábban nem tudtunk védekezni. Ez késztetett bennünket arra, hogy az ország több régiójában okszerű vadgazdálkodást folytató üzemekben először fővetésben, majd másodvetésű növényként 3-5ha nagyságú területeken, mint vadcsalogató- és takarmánynövény, üzemi kísérleteket állítsunk be. E kísérletekből értékes tapasztalatokat és következtetéseket vonhattunk le. Természetes, hogy az évekkel ezelőtt megkezdett munkát, - az ország szinte minden régiójából kapott pozitív visszajelzések és elismerések miatt - tovább folytatjuk. Borbély László agrármérnök, vadgazda mérnök és Vándor Balázs agrármérnök, vadgazda mérnök-hallgató 2001-2003-ban Pápa térségében állított be fővetésű (egy alkalommal 2003-ban másodvetést is szarvasbőgés idejére időzítve) görögszéna kísérleteket abból a célból, hogy megállapítsák e növényfaj vadgazdálkodás célú hasznosítási értékét. Szubjektív kárbecslés módszerével, négyféle kárformát értékeltek: legelési kár, legelés közbeni taposási kár, kitaposási kár (váltók nyomán) és túráskár. 2001-ben tavaszi fővetésként elvetett 1 ha görögszéna vetésből mindössze 30 százalék került betakarításra. A 70 százalék kárformából 40 százalék őzek és szarvasok által okozott legelési kárt, 10 százalék túrási kárt és 20 százalék taposási kárt (váltók) becsültek. 2002-ben 2 ha görögszéna tavasszal került elvetésre, közvetlenül a település melletti területre magfogás céljára. E területen 35 százalék őzek által okozott legelési kárt, 15 százalék legelés közbeni taposási kárt s 2 százalék túrási kárt becsültek. Magfogás a területen mindössze 58 százalékban realizálódott. 2003-ban fél hektár területen, közvetlenül az erdő mellé vetettek fővetésű görögszénát. Itt a vegetációs időben, amely kb. 130 napig tartott, 60 százalék legelési kárt, 25 százalék kitaposási kárt és 15 százalék túrási kárt becsültek. A magfogásnak nem volt értelme. 2003-ban Gazdaságukban a kilőtt szarvasbikák 75% Görögszénával vetett területen vagy közvetlen környezetében vadászták le. 1 hektár területen, másodvetésű növényként vetették őszi búza lekerülése után (12,5 cm sortávolságra 3 cm tőtávolságra és 1,5-2 cm mélyre 60kg/ha vetőmagmennyiséggel). Görögszéna augusztus végén virágzásnak indult és folyamatosan virágzott október közepéig. Szeptember elejére 12 cm volt az átlagos növénymagasság. November közepére elérte a 60cm növénymagasságot. December közepén -13 fok volt, amikor a fagyás tünetei látszódni kezdtek a növényen és december 20. mikor elfagyott az állomány. Decemberig folyamatos fehérjeforrást biztosított a vadak számára. Elfagyása után is járták a vadak élelmet és búvóhelyet biztosított számukra. Kukoricának kiváló előveteménye (nitrogénszükségletét teljes mértékben fedezi. (2009-es évben 20 ha-os terület fele, görögszéna elővetemény, másik fele gabona elővetemény volt. Ahol gabona elővetemény volt, ott N komponensű műtrágya került kijuttatásra. A fővetésű növény kukorica volt. Átlagban kukoricából 1,8 tonna terméstöbbletet takarítottunk be a Görögszéna elővetemény után hektáronként. Megállapították, hogy a magfogásból származó kiesést, a görögszéna termesztési költségeit bőségesen kompenzálta e területeken, vagy közvetlen környékén elejtett nagyszámú trófeás vad. A szomszédos mezőgazdasági területeken árutermelés céljára vetett növényekben a vadkár mértéke lényegesen csökkent. E növényfaj vadgazdálkodási célú hasznosításában új fejezetet nyithat. A zöld Görögszéna legfontosabb beltartalmi értékei: Szárazanyag: 92,79%, Nyers hamu: 9,32 %, Nyersrost: 20,19%, Nyers fehérje: 26,3%. Különösen figyelemre méltó, hogy a növény fehérjének emészthetősége és biológiai értéke 88 %. A zöldtakarmány beltartalmi mutatói (absz. sz. a. %-ra számítva) Szárazanyag-tartalom (%): 93,55 Nyers hamu-tartalom (%): 9,77 Nyers rost-tartalom (%): 24,52 Nyers fehérje-tartalom (%): 27,15 Nyerszsír-tartalom (%): 2,29 Foszfor-tartalom (%): 0,33 Kálium-tartalom (%): 1,11 Kalcium- tartalom (%): 3,74 Mn-tartalom (ppm): 60,9 Réz-tartalom (ppm): 22,4 Cink-tartalom (ppm): 42,7 Vas-tartalom (ppm): 1152,3 Vadtakarmány céljára történő vetéskor a gyomirtó szer felhasználása a legtöbb esetben elmaradhat. A görögszéna vadföldekben történő alkalmazását a következő technológiával javasoljuk: gabonavetések után tarlóhántás, a gyommentesen tartás érdekében tárcsázás, görögszéna vetése gabonavető géppel, gyűrűshengerezés. A vetőmagnorma tiszta vetés esetén 60-70 kg/ha. (gyommal jobban borított területeken a magasabb vetőmagnorma). A keverékekben különösen jól érvényesül magasabb fehérje tartalma, kumarin illata, magasabb cukortartalma, melyek összessége a vadcsalogató hatás növekedését eredményezi. MAKAI PÉTER 003630/933-8008 e-mail:gorogszena[kukac]gmail.com