Vadászati lehetőség / Róka Vadászat 

Tisztelt vadásztársak, róka vadászati lehet?séget keresnénk 4-5 f?s baráti társaság részére kotorékozás kazlazás hajtás bármi érdekel , minden kelléket , kutyákat vinnénk csak lehet?séget keresünk és kisér?t a területre , hajdú-bihar és a környékbeli megyékben :tisztelettel szabó ferenc.Külön köszönet azoknak akik meghivtak és hozzásegitettek egy nagyon jó hangulatu róka vadászathoz. Ajánlom figyelmükbe ezt pár sort . Vajon milyen okai vannak manapság, hogy – tisztelet a nagyon kis számú kivételnek – alig vadásznak kártev?kre. Akkor sem vadásznak, ha ezt a jogszabály nem tiltja, s lassan elt?nik a gyakorlatból az a sokféle módszer, amelyekkel a puskán kívül is eredményesen lehet megvédeni az apróvadat a kártev?kt?l? Pedig jó és sok apróvad csak a kártev?k „kézbentartásáv al” van vagy lesz, ráadásul ez nem úgy m?ködik, hogy egyszer kitakarítjuk a területet, akkor többet nem kell vele foglalkozni. Ha nem folyamatos a védekezés, pláne, ha a szomszéd nem is foglalkozik vele, a terület napok-hetek alatt „újrafert?z?dik ”, hiszen egy megürült jó él?hely minden él?lény számára vonzóbb, mint az, ahol sok a konkurencia. Jelenleg már ott tartunk, hogy a kártev?i ellen mindenkinek alkotmányos joga a védekezés, csak éppen a vadgazdáknak nem. Amikor „begy?r?zött&am p;am p;#8221; hozzánk az EU, azonnal id?szakos védelmet kaptak azok a szárnyas kártev?k, amelyeknek a kártétele szinte kizárólag az apróvad szaporodási id?szakára korlátozódik. Így aztán a szarkák, a szajkók és a szürkevarjak szinte hivatalos felhatalmazást és „kvázi&#822 1; állami támogatást kaptak arra, hogy szabadon dúlják föl a fácánok és a néhány, még szaporodóképes fogoly - ráadásul a védett madarak - fészkeit, verjék agyon a pöttöm nyúlfiakat. Mindezt azért, mert az EU-s irányelvek generálisan (magyarul: válogatás nélkül) tiltják a madarak szaporodási id?szakban történ? vadászatát. Persze, mint annyi minden másra, erre is lehetett volna józan érvekkel felvértezett, hozzáért? tárgyalókat küldve derogációt kérni, hivatkozva a (már csak egykor) híres magyar apróvadállományra, vagy akár a hasonlóan híres (és hasonlóan egykori) túzokállományunkra. Nos, erre nem találtatott alkalmas szakember, vagy szándék… Így aztán – egyedi kivételként – lehet folyamodni a magas vadászati hatósághoz külön engedélyért, hogy a vadvédelmi munkát legálisan (!) végezhessük – ha még egyáltalán akarunk ilyesmire id?t, pénzt pazarolni. Hál’ Istennek, van néhány megye, ahol ezért nem kell külön kérni, mert „automatikusan& amp; amp;#8221; kapják meg a vadászatra jogosultak a jóváhagyott éves terveikkel együtt. Hasonlóan korlátozott a róka szinte egyetlen igazán hatásos vadászati módja, az éjszakai lámpázás is. Ezt is csak külön kérelmezett engedély birtokában teheti az a vadászatra jogosult, ha nem sajnálja a benzint az ilyen „úri huncutságra”, amely nem hogy húst nem hoz a konyhára, de még költséges és fárasztó is. Alig-alig hallani manapság rókahajtásokról, pedig ahol ennek igazi jó terepe van, a sík, alföldi területekr?l egyre többször hallani a sirámot, hogy „lassan már nincs mire vadászni”. Igaz, érteni kell hozzá egy kicsit, de szórakozásnak sem utolsó! Meg ki tart fenn manapság dögteret, hogy oda kiülve ne csak a puskát, a szemét is használva tanuljon meg „a kártev? fejével gondolkodni”? Nagyvadas területeinken csak elvétve emelnek puskát kártev?re, abban a naiv hitben, hogy a lövés elzavarja a disznót, vagy más nagyvadat. Az eredmény többnyire: se róka, se disznó! S, ha valaki netán mégis „elfeledkezik magáról”, s rókára tesz lövést, hamar gyanúba kerül, vajon mit l?hetett (s vihetett el), amikor a beírókönyvbe netán csak hibázás van beírva. Mint ahogy az egész társadalomban, a vadászatban sincs már egymás iránt bizalom, a megtorlatlan visszaélések pedig megmérgezik a tisztességesek lelkét is. Persze igaz lehet az ellenkez?je is, mert nincsenek kevesen olyanok vadászok sem, akik lövést gyakran, vadat viszont szinte soha nem adnak le… Külön m?faj az egyetlen engedélyezett élve fogó csapdázási mód használata, az intenzíven kezelt szárnyasvadtelepek kivételével szinte sehol nem alkalmazzák. Szaktudást, id?t igényel(ne), ebb?l pedig – úgy t?nik – ?rült hiány van. Szólni kell az anyagiakról, struccpolitika lenne err?l szemérmesen hallgatni. Ahol „spórolós&# 8221; a vezetés, s els?sorban a vad?rökön akarja megtakarítani a gazdálkodás költségeit, ott arany élete van a kártev?knek! Érdemes szétnézni az országban, ahol tisztességesen kifizetik a l?díjakat és a járm?használatot, ott még lehet látni apróvadas mintaterületeket, mert a hivatásos vadásznak egyszer?en megéri a kártev?ket gyéríteni. Ott még van kotorékozás, csapdázás s egészen az idei betiltásig használták az F-2-es tojást is, eredményesen. Sok munkába, sok pénzbe kerül, de van is mire vadászni. Igaz, siránkozni olcsóbb és könnyebb, mint tenni valamit… Összeállításunkban a megyei tudósítóink segítségével egy sajátos „fogyasztói - körképet” mutatatunk be.