Egy világítástechnikai szaklapban olvasva a LEDES fényforrásokról, elhatároztam hogy közkincsé teszem egy világítási szakmérnök a témához fűződő gondolatait. Sokan vásárolnak új több száz esetleg ezer Lumenes "csodalámpát" és amikor kijön a kapitális vadkan éjjel a szóróra csalódniuk kell mert valamiért nem azt kapják amit vártak...

A LED-fényforrásaink pillanatnyilag annyira különbözők, hogy nem fejezhetjük ki wattok­ban a fényüket, ez hibás vagy félrevezető lehet. Egyrészt nincs olyan standard LED-egység teljesítménysor, mely a szokásos izzólámpáknak (25-40-60-75-100 W) fényáramukban megfelelnének, másrészt csak erősen (és általában felfelé) kerekítve vagy egzotikus számokban fejezik ki a gyártók az izzólámpára utaló ekvivalenciát. Nincs pl. ekvivalens „87 W-os” izzó lámpa, soha nem is volt, és bár hétköznapi értelemben segít pozícionálni a fényforrást a 75 W és 100 W izzó közé, sajnos ezen a ponton gyakran a gyártók ceruzája is vastagabban fog: a példabeli sokat ígérő címke mögött fényáram arányosan néha csak 60-as vagy 40-es izzóhoz hasonló LED-et találunk.

A web shopok oldalainak szerkesztői sokszor szinonimákat látnak a fenti kifejezésekben, pe­dig téves használatuk nagyban megnehezíti a termékek megítélését, összehasonlítását. Elő­fordul, hogy például a számunkra fontos fény­áram helyett a fényerősséget tüntetnek fel, eset­leg a megvilágítás mértékegységével [lx] mérik, ilyen adatlap esetén legyünk gyanakvók.

De mi is a fényáram?

■                    A fényforrásainkra (az irányított fényűeket ki véve) legjellemzőbb fénytechnikai mennyiség a fényáram, ezt lumenben [lm] mérjük. Ez — nagyon leegyszerűsítve - az összes fény, melyet a fényforrás bármely irányba kisugároz. Kisiskolás példával élve: ráhúzunk egy zsákot a fényforrásra, hirtelen csapdába ejtjük a fényét és gyorsan megszámoljuk, mennyi fény van a zsákban. (A valóságban a zsák egy gömb, a megszámolást pedig műszer végzi, de a lényeg szempontjából ez most mindegy.) Ez a légfontosabb mennyiség, mert korszerű fényforrásainkat csak fényáramuk alapján tudjuk összeha­sonlítani. Gondolkodásunkban is váltani kell: az „ide 2 db 60-as izzó elég lenne” gondolat he­lyett az „ide kb. 1400 lm fényáram szükséges” mondattal kell barátkoznunk.

■             Fényhasznosítás az a mennyiség, mely megmutatja, hogy egységnyi fényáram előállításához mennyi elektromos teljesítményt kell felhasználni, mérték¬egysége lumen per watt [Im/W]. Ez egy hatásfok jellegű mennyiség, nagyon fontos jellemzője a fényforrásnak, különősen a LED-ek egymás közti összehasonlítása esetén, hiszen ma a piacon kb. 40-110 In/W közt bármilyen fényhasznosítása lehet az egyéb­ként minden más tekintetben hasonló (azonos formájú, fejű, teljesítményű) fényforrásoknak. Itt kell megjegyezni, hogy a korszerű fénycsövek 80- 90 Im/W, a kompakt fénycsövek 70-80 Im/W fényhasznosításúak, tehát a LED-eknek ezeket az értékeket számottevően felül kell múlniuk, hogy kiérdemeljék a leggazdaságosabban üze­meltethető beltéri fényforrás jelzőt (és most a beruházási költségekről és megtérülésről még ne is beszéljünk).

■                    A fényerősség egy adott irányba (térszögbe) kisugárzott fényt jelenti, képletesen szólva „egyetlen fénysugár”, mértékegysége a kandela [cd]. Jelentősége az irányított fényű lámpák összehasonlításánál van, de ez esetben a fény­erősség térbeli eloszlása (a lámpa milyen széle­sen sugároz, melyik irányba milyen intenzitás­sal) szintén fontos.

■                              A megvilágítás az a mennyiség, melyet a fényforrás egy adott felületen okoz, mértékegysége a lux [lx]. Nem a fényforrás jellemzője, hiszen a megvilágítás függ attól, hány darab, milyen irányú, milyen messze lévő, milyen fényeloszlású stb. stb. fényforrással világítunk. Luxban mérve nem lehet összehasonlítani két különböző fényforrást!

■                    A fénysűrűség alatt azt a fényt értjük, mely a tárgyak meghatározott felületéről egy adott irányba, pl. épp a szemünkbe érkezik, mérték- egysége a kandela per négyzetméter [cd/m²]. Nagyon fontos mennyiség, hiszen kizárólag ezt látjuk, a többit csak műszerekkel mérhetjük. Mégis, jellegéből adódóan szintén nem alkal­mas fényforrások közvetlen összehasonlítására, (hacsak nem a fényforrás felületének káprázta­tó hatását vizsgáljuk, de az egy másik történet).