Artemisz születése

A legendák szerint egy egész nappal testvére előtt született. A Héra bosszúja elől menekülő Létó Ortügián adott neki életet, és csak Artemisz segítségével tudott átjutni a Héra hatásköre alól mentes Délosz szigetére. Artemisz segített anyjának világra hozni Apollónt, így első isteni feladata lett a gyermekszülés védelmezése. Ezen kívül ő lett a vadászat, a vadon, a vadállatok, a termékenység és a Hold szűz istennője. Szent állata a szarvastehén volt.

Szenvedélyes vadász volt, akit rövid szoknyában ábrázoltak vállán azzal a tegezzel, amelyben Héphaisztosz és a Küklópszok készítette nyilak és az íja volt. Ezekkel mindig célba talált Artemisz. Ezenkívül, mint a Hold istennője homlokán egy félholdat is viselt. Leggyakrabban a távoli hegyi erdőket járta nimfákkal a sarkában, akik közül csak a szűzeket tűrte meg maga körül. Ezekben az erdőkben vadászott leggyakrabban oroszlánra, párducra, szarvastehénre és szarvasbikára. Ennek ellenére ő volt gondozójuk, aki segítette, védte őket és utódlásukat biztosította. A szülő nők is gyakran hívták segítségül, és ő volt a dolgozó nők védelmezője is, igaz, a munkát vállaló nőket nyilával megölte, amikor azok szültek. Úgy mint testvére ő is rendelkezett gyógyerővel, de nyilai ugyanúgy rettenetes járványokat is kilőttek, úgymint veszettséget, leprát és köszvényt.

A szűz istennő

Artemisz, látva az istenek bánatát és küzdelmét a szerelem miatt, három évesen úgy döntött, megkéri Zeuszt, hogy örök szűziességet ajándékozzon neki. Az istennő igen kemény büntetést rótt ki arra, aki tisztaságát akár csak egy kicsit is veszélyeztette. Így történt egyszer, hogy egy vadász, akinek a neve Aktaión volt, megpillantotta Artemiszt és nimfáit, ahogyan egy eldugott medencében meztelenül fürdöttek. A csodás látványtól Aktaión teljesen megfeledkezett magáról és mereven bámulta az istennőt. Artemisz észrevette a leskelődőt és szarvassá változtatta, majd dühében ráuszította Aktaiónra a saját kutyáit, akik széttépték szarvasnak hitt gazdájukat.

Az ókori Hellászban Artemiszt sokfelé tisztelték, és amikor a leányok elérték a pubertás kort, akkor Artemisznek ajánlották őket, mint szüzeket. Amikor majd házasságra adták a fejüket, aminek egyébként Artemisz nem volt ellenében, akkor egy áldozati máglyán fel kellett áldozniuk addigi szűz gyermekéletük holmijait, így a babákat, játékokat és egy hajfürtjüket. A vadászistennő tiszteletére Braurónban és Spártában is tartottak nagy ünnepeket, de legjelentősebb tisztelete a kis-ázsiai Epheszoszban alakult ki, ahol felépítették az Artemisziont, amely olyan pompás lett, hogy az ókori világ hét csodájának egyikeként tartják számon. Egy ókori trák istenség, Bendisz kultusza kapcsolódott össze a vadászat istennőjének görög kultuszával. Rómában Diana néven tisztelték.