A víziőz Kína és Korea mocsaras, nádas területein és nyílt legelőin honos. Egyes populációi hegyvidéken is előfordulnak. Dél-Angliában és Franciaország egyes területein is meghonosították. Az állat hossza 75-100 centiméter és marmagassága 45-55 centiméter. A hím testtömege 11-14 kilogramm, a nőstényé 8-12 kilogramm. Teste kis termetű, ívelt háttal. Szőrzete vörösesbarna, amely télen szürkésbarnává válik és sűrűbb lesz.

Feje hosszú és keskeny, nem található rajta agancs. Szemei és fülei nagyok. Csak a hímeknek vannak agyaraik. Az agyarak megnyúlt felső szemfogak, amelyek az alsó állkapocs alá nyúlnak. A hímek agyaraikkal küzdenek egymás közt. Az állatok homlokukat fatörzsekhez dörzsölik, hogy szagmirigyekben lévő illatanyagot helyezzenek el rajtuk. Az illatokban lévő információ a fajon belüli kommunikációt szolgálja.

A nőstény kisebb, mint a hím és megnyúlt szemfoga sincs. Az őzgidák hátán, a szarvasfélék borjaira jellegzetes fehér pettyek találhatók. A víziőz nappal aktív; magányosan vagy párban él. Tápláléka főként fűfélék, de levelek és lágyszárú növények is. Fogságban 11 évig él, a szabad természetben kevesebbet. Állatkertekben viszonylag ritkán tartott faj. Mivel elég félénk, nem túl attraktív látvány a látogatóknak. Magyarországon egyetlen helyen láthatóak víziőzek, a Szegedi Vadasparkban él egy pár.