Attól, hogy az őzgida egyedül van, még nem árva és semmiképp se érjünk hozzá, sőt lehetőleg ne is közelítsük meg, mert ezzel lassú éhhalálra ítéljük. Ugyanis a gidát a suta akkor hagyja egyedül, ha veszélyt érez vagy táplálkozik. A gida ekkor ösztönösen meglapul. Ha ilyenkor megsimogatjuk, rajta és környezetén ott marad az ember szaga, az anyja már nem fogja elfogadni, szoptatni. Az elhagyott állat így lassan éhen pusztul, ha ugyan nem találják meg előbb a ragadozók.

 

Amennyiben valaki olyan helyen talál gidát, ahol eszerint veszélyben lehet, az adott területen vadgazdálkodásra jogosult szervezetet kell értesítenie. Ennek hivatásos vadásza szakemberként megfelelően fog gondoskodni a gidáról. 

 

A vadászatra jogosult elérhetőségeit a legközelebbi település önkormányzatánál lehet megtudakolni.

A kutyák póráz nélküli sétáltatása természeti, védett természeti és vadászterületen szabálysértésnek minősül. A szigor ilyenkor különösen indokolt, mert más ragadozók mellett a kóbor és az elkószált ebek is fenyegetik a gidákat, amelyeket elpusztítva komoly kárt okozhatnak az őzállományban. A vad védelme érdekében a vadászok akár le is lőhetik a vadat űző kutyát, ha a veszély másként nem hárítható el.