Emlékeznek még? 2013-ban a hagyományos vadászati módok rajongóit képviselő szervezetek és a Vadászati Kulturális Egyesület – az OMVV és az OMVK védnöksége alatt – leszögezte: kívánatos, hogy bizonyos vadászati módokat a nagykorúság elérése előtt is gyakorolni lehessen. Összeszedtük az európai példákat azért, hogy…
…a készülő, új Vadászati törvény rövidesen várható társadalmi vitája előtt a magyar vadászok tisztán láthassák, milyen is a vonatkozó szabályozás az öreg kontinensen.
Sokunk számára emlékezetes esemény volt, amikor – az OMVV és az OMVK nevével fémjelezve – a VKE a Magyar Elöltöltő-Fegyveres Lövészek és Vadászok Szövetségével, a Magyar Solymász Egyesülettel és a Magyar Vadászíjász Egyesülettel együttműködési megállapodást írt alá a galyatetői Országos Vadásznapon. Ebben egyebek mellett az is olvasható:
„Kívánatosnak tartjuk, hogy a vadászat bizonyos módjai – kellő felügyelet mellett – már a nagykorúság elérése előtt gyakorolhatóak legyenek.”
Az aláírást követően Glück Balázs, a Magyar Vadászíjász Egyesület főtitkára fejtette ki a Nimród Vadászújság 2014. szeptemberi számában, hogy meg kellene teremteni a fiatalkorúak vadásztársadalomba való integrálásának lehetőségét és feltételrendszerét. Érveivel a magunk részéről a legmesszebb menőkig egyetértünk. Korántsem a fegyvermániás Amerika példája lebeg a szemünk előtt, amikor ezt tesszük. Az „ifjúsági vadászatot” megengedő szabályozással találkozunk a hazánknak földrajzi és kulturális értelemben otthont adó vén Európa számos országában is.
Mint láthatjuk, az országonkénti szabályozás nem követ egységes mintát, sokszínű, mint maguk az Európát alkotó országok és nemzetek. A kommunista rabigából velünk egy időben felszabadult Csehországban 16 év a korhatár, míg olyan régi demokráciákban, mint Izland vagy Svájc, csak 20 éves kortól gyakorolható e nemes szenvedély. Az Egyesült Királyságban nem is létezik alsó limit, míg Finnországban 20 éves korig csak szülői felügyelet mellett gyakorolható a vadűzés.
Némileg tisztul a kép, ha szorosabb gazdasági és politikai közösségünkre, az Európai Unióra koncentrálunk. Az EU 28 tagállama közül 13-ban 18 évnél alacsonyabb a korhatár, 15-ben – köztünk hazánkban – pedig 18 év a vízválasztó:
|
18 év alatt
|
18 éves kortól
|
|
Ausztria
|
Belgium
|
|
Csehország
|
Bulgária
|
|
Dánia
|
Ciprus
|
|
Egyesült
Királyság
|
Finnország
|
|
Észtország
|
Görögország
|
|
Franciaország
|
Hollandia
|
|
Írország
|
Horvátország
|
|
Litvánia
|
Lengyelország
|
|
Luxemburg
|
Lettország
|
|
Portugália
|
Magyarország
|
|
Spanyolország
|
Málta
|
|
Svédország
|
Németország
|
|
Szlovákia
|
Olaszország
|
|
|
Románia
|
|
Szlovénia
|
Számszerűleg enyhe többségben vannak tehát azon országok, ahol egy 18 év alatti fiatal nem vadászhat, de hiba volna ennyivel elintéznünk az adatok áttekintését. Ha összesítjük, hogy egyik-másik tagállamban hányan űzik a vadat, akkor azt láthatjuk, hogy összesen 4 479 600 fő, vagyis az Európai Unió nimródjainak nagy többsége (bő kétharmada) számára áll nyitva a lehetőség, hogy a jövő vadászgeneráció tagjait zsenge kamasz, esetleg gyermekkoruktól kezdve terelgessék a vadásszá válás útján.
|
18 év alatt is gyakorolható a vadászat
|
18 éves kortól gyakorolható a vadászat
|
|
Ország
|
Vadászok száma
|
Ország
|
Vadászok száma
|
|
Ausztria
|
118 000
|
Belgium
|
23 000
|
|
Csehország
|
110 000
|
Bulgária
|
110 000
|
|
Dánia
|
165 000
|
Ciprus
|
45 000
|
|
Egyesült
Királyság
|
800 000
|
Finnország
|
308 000
|
|
Észtország
|
16 600
|
Görögország
|
235 000
|
|
Franciaország
|
1 331 000
|
Hollandia
|
28 170
|
|
Írország
|
350 000
|
Horvátország
|
55 000
|
|
Litvánia
|
32 000
|
Lengyelország
|
106 000
|
|
Luxemburg
|
2 000
|
Lettország
|
25 000
|
|
Portugália
|
230 000
|
Magyarország
|
55 000
|
|
Spanyolország
|
980 000
|
Málta
|
15 000
|
|
Svédország
|
290 000
|
Németország
|
351 000
|
|
Szlovákia
|
55 000
|
Olaszország
|
750 000
|
|
Románia
|
60 000
|
|
Szlovénia
|
22 000
|
|
Összesen
|
4 479 600 (67%)
|
Összesen
|
2 188 170 (33%)
|
2010-es adatok, forrás: FACE
Sok jól bevált szabályozás szolgálhat tehát mintaként, ha van bennünk bátorság és eltökéltség az ifjúsági vadászat bevezetésére. De már hallom is az ellenérveket: „a mai fiatalok” hebehurgyák, meggondolatlanok, türelmetlenek, hirtelenkedésre hajlamosak, ezért aztán csak a balesetveszélyt növelné, ha puskát kapnának a kezükbe. Egyik korosztály képviselőit sem szeretném megbántani, de az utóbbi mondjuk 10 év vadászbaleseteinek okozói között nem a legfiatalabbak képviseltették magukat a legnagyobb számban. Akik pedig azt mondják, hogy a késhez, a villához és az ollóhoz hasonlóan a puska sem a gyerek kezébe való, azok nyilván nem tudják, hogy 16 éven felüli személyek – szülői beleegyezés mellett – idehaza is tarthatnak kiskaliberű sportlőfegyvert. Miért ne volna ez a fajta megoldás kiterjeszthető a vadászatra is?
Bevalljuk vagy sem, bizonyára hallottunk már a környezetünkben olyan vadászról, aki fiát vagy lányát nem csak szemlélődni és tanulni viszi magával a területre, de a puskát is átengedi néha, ha alkalom adódik a lövésre. Törvénytelen? Igen, egyértelműen az, de nem vagyok benne biztos, hogy egyben etikátlan is volna.
Ha nem alakul ki az ifjúsági vadászat jogi feltételrendszere, akkor is folytatódni fog ez a gyakorlat, mert a lebukás esélye körülbelül akkora, mintha valakit tiltott ólomsörét-használaton kapnának bizonyos vizes élőhelyeken. A kérdés az, hogy igyekszünk nem tudomást venni a jelenségről, szemet hunyunk felette, vagy szembenézünk vele, és kialakítjuk végre a fiatalkorúak vadászati tevékenységének ésszerű, polgárbarát jogi kereteit.
A választójogi korhatár 1905-ben még 24 év volt, ma 18 év, sőt Ausztriában 16. A vitorlázórepülők vezetéséhez szükséges „szakszolgálati engedélyt” 16 éves kortól lehet megszerezni, de a tanfolyamot már 15 évesen el lehet kezdeni. Ha a gyámhatóság engedélyezi, 16 éves fiatalok akár házasságot is köthetnek. 17 éves kortól bárki jogosítványt szerezhet személyautóra, de ejtőernyőzni már 15 évesen is lehet. Akkor hát indokolja még valami a 18 éves alsó korhatár kőbe vésését a vadászatban a puszta megszokáson kívül…?