Azt mondani sem kell, hogy az összejövetel szervezői és kezdeményezői magukat civil szervezetnek nevező csoportok voltak. A tanácskozásra meghívták a Köztársasági és Tartományi Mezőgazdasági Minisztérium és Titkárság képviselőit, a természetvédő intézetek szakembereit, a Vajdasági Vadászszövetség és természetesen a sajtó képviselőit. A gerle és a fürj vadászatának betiltását a fajok globális veszélyeztetettsége ürügyén kezdeményezték. A bevezető előadást a konferencia szlovéniai vendége, Tomaš Jančar tartotta.

 

Ezt követően idén februárban több mint 50 civil szervezet, a Köztársasági Természetvédelmi Intézet, a Tartományi Természetvédelmi Intézet valamint több belföldi és külföldi intézmény által támogatva egy indítványt adott be a köztársasági mezőgazdasági minisztérium illetékeseinek a fürj és gerle vadászatának teljes betiltását követelve. Egyszerű nyelvre fordítva ez azt jelenti, hogy a vadászok, szervezeteik és szakembereik megkerülésével, minden hatástanulmány és felmérés nélkül egy a vadászok tevékenységét korlátozó törvény meghozatalát szorgalmazták magukat civilnek nevező „sötétzöld” csoportok.

 

A mezőgazdasági minisztérium azonban ezúttal nem engedett a nyomásnak, és egy újabb tanácskozást hívott össze – ezúttal a minisztériumban –, amelyre meghívták a Vajdasági Vadászszövetség, a Szerbiai Vadászszövetség képviselőit, illetve több ornitológiára szakosodott szervezet szakembereit is. A Vajdasági Vadász Szövetség képviseletében ezen a tanácskozáson jelen volt pHd Zoran Ristić, is az Újvidéki Egyetem Földrajz, Idegenforgalom és Hotelvezetés részlege Vadászturizmus Katedrájának vezetője, aki egyúttal a fürj és a vonuló madarak vadászatával és biológiájával foglalkozik. Ő előadásában rámutatott arra a tényre, hogy Szerbiában és a Vajdaságban a fürj állandóan jelen van, tehát fészkelő faj, és hogy a becsült állománya mintegy 20 ezer pár körül mozog évente. A madarat augusztusban és szeptemberben vadásszák, amikor a vajdasági területekre megérkeznek az északról dél felé tartó csapatok. A legkisebb tyúkfaj évi terítéke az utóbbi 20 évben állandóan csökken, és jelenleg mintegy 3000 egyed körül mozog átlagban, ami nem veszélyezteti a faj fennmaradását. A ’70-es, ’80-as években az olasz vendégvadász dömping idején ez a szám sokkal nagyobb volt (a rekord terítéket 1989-ben érték el, amikor 62 ezer 425 fürj esett) a csalisípok használatának köszönhetően. Amióta a csali használata tilos, az évi teríték csökken, de az olasz vendégvadászok is elmaradtak, ez azonban jelentős anyagi kárt okozott az egyesületeknek.

 

Ezen a tanácskozáson részletes felmérésekkel, hosszú távú vadgazdálkodási tervek bemutatásával és nem utolsósorban a több mint öt évtized lelövési statisztikájával alátámasztott érveléssel, amely állításait az ornitológiával foglalkozó szakemberek is igazolták, a vadászoknak sikerült elérni, hogy a minisztérium elállt az ominózus rendelet meghozatalától, azaz nem tiltotta be a fürj és gerle vadászatát Szerbiában! Igaz, a minisztérium eddig még nem tette közé azt a rendeletet sem, amely szerint az említett madarak vadászata engedélyezet, de a vadászatukat tiltó rendeletet sem hozta meg. Magyarul ez azt jelenti, hogy a továbbiakban – azaz az idén is – élhetünk szenvedélyünknek és élvezhetjük a nyári fürjvadászat örömeit!