"A természet egészében a vadász és a vad egymásért van. A sokféle vad élete a vadászé, és ezt a sokféle életet tisztelnünk kell, tehát úgy vegyük el, hogy az emberséges legyen. Ezt az emberséget határozza meg az írott törvény, s ezt követeli meg tőlünk az íratlan vadászetika.”

„Barangolások erdei fényben, puha gyalogúton, kopott legelők tarlóján, bodzavirágok súlyos illatában és sötét fenyvesek elsóhajtott tegnapjaiban, amikor észrevétlenül vállamra ült az Idő, és csendesen figyelmeztetett a sok tegnapra és a fogyó holnapokra.”

„A vadászatot egyáltalán nem a lövés tudománya, nem a gyilkolás és nem az étel, a bőr s a trófea jelenti, hanem mindez együtt, és még sok-sok minden, ami túl van ezeken. Ősi örökség ez, amit egyik ember örököl, a másik nem. Ősi harc ez a család táplálékának megszerzésére, kutatási vágy, megfigyelés, tudásszomj, kalandkeresés, gyűjtési szenvedély, erdők, mezők, nádasok szeretete.”

„Azt mondják, az igazi vadásznak nagyobb és jobb szíve van, mint annak az embernek, akinek a vad csak hús, az erdő csak fa, a mező csak széna, és az erdőn-mezőn való bolyongás egyszerűen: naplopás.”" Fekete István