A szárhosszak mérését a koszorúk (rózsák) alsó peremétől kezdjük, és a mérőszalagot szorosan a szárhoz szorítva végigvezetjük a szár középvonalában – külső oldalon – egészen a leghosszabb koronaág hegyéig. A tized centiméter pontossággal mért szárhosszak átlagának a fele adja a pontszámot. A szemágak hosszát a koszorúk felső peremétől kiindulva mérjük – a külső oldalon – az ágak hegyéig.

Ha a tized centiméter pontossággal megállapított átlaghosszat elosztjuk néggyel, az eredmény adja a pontszámot. A középágak hosszát a szártól való kiindulás helyétől kell mérni – a külső oldalon – az ágak hegyéig, tized centiméter pontossággal.

Ha az átlag hosszat elosztjuk néggyel az eredmény adja a pontszámot. A koszorúk (rózsák) körméret a perem középvonalán kell mérni tized centiméter pontossággal. A két körméret átlaga adja a pontszámot. A szárak alsó körméretét a számág és a középág közötti a legvékonyabb helyen kell mérni, függetlenül a jégág elhelyezkedésétől.

(Néhány próbaméréssel határozhatjuk meg a legkisebb körméret helyét.) A két (tized centiméter pontossággal mért) körméret – külön-külön – adja a pontszámot. A szárak felső körméretét a középág és a korona között a legvékonyabb helyen kell mérni. Az esetleges vendégág jelenléte esetén a középág és a vendégág közötti legvékonyabb helyen mérjük a körméretet, mivel minden középág fölötti ág a koronához számít. A pontértéket – az alsó körmérethez hasonlóan – a két legkisebb körméret adja.

A képletben kiskoponyával mért agancstömeg szerepel. Egész koponya esetén a tömegből 0,7 kg-ot kell levonni. Ha a bírálat a kifőzést követő 8 napon belül történik, a beszáradásra ajánlatos még a következő levonást alkalmazni: 4-6 kg agancstömegig 0,3 kg 6-8 kg agancstömegig 0,4 kg 8-10 kg agancstömegig 0,5 kg 10 kg-nál nagyobb agancstömegnél 0,6 kg Minden ág egy pontot ér.

Az ágak számának megállapításakor minden 2 cm-nél hosszabb ágképződmény ágnak minősül, még akkor is, ha az egy letört ág 2 cm-nél hosszabb maradványa. A mesterségesen festett vagy háncsban levő agancs színe: nulla pont. A gyöngyözés akkor szép, ha a középnagy gyöngyök körben egyenletesen borítják a szárakat és az ágak alsó harmadát. A terpesztés méretét a koponyatető síkjával párhuzamosan kell végezni, a szárak legnagyobb belső távolsága között.

Ellentétben az őzaganccsal, a terpesztés az ághegyek között nem mérhető, hanem csak az első korona elágazásánál. A pontszámot úgy számítjuk ki, hogy a cm-ben mért terpesztést megszorozzuk 100-zal és elosztjuk az átlagszárhosszal.

A kapott százalékból a képlet segítségével megállapítható a pontérték. A koronát szubjektív módon értékelik. Gyilkos vagy kétoldali villás koronáért nulla pont jár. A maximális 10 pont csak a kivételesen nagy, a legalább 5-5 hosszú ágú koronával rendelkező agancs kaphatja. A jégág pontszáma nem számítás eredménye, hanem szubjektív módon ítélhető meg. Ha egy jégág van, és ez 20 cm-nél hosszabb vagy két jégág van, de egyik sem hosszabb 10 cm-nél, legfeljebb 1 pont adható.

A két hosszú, a szem- és középággal arányos jégág értéke 2 pont. Az egészséges, fényes, fehérre csiszolt ágakért adható meg a 2 pont. Ha az 1-16 pontok alatt kiszámított értékeket összeadjuk, megkapjuk az agancs pontértékét. Ebből 0-3 pont levonható a feltűnően szabálytalan formáért vagy torzulásért. /wiki/