Magyarországon egyre gyakrabban vélik látni a legnagyobb európai macskafélét a hiúzt. A kárpáti hiúzok Magyarország, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna és a balkáni országok erdőségeiben élnek. A nagy kiterjedésű, sűrű erdőket kedvelik, különösen akkor, ha az erdő sziklás tisztásokat is rejt. Napjainkra Magyarország hiúzállománya katasztrofális mértékben megritkult.

A kárpáti hiúz Magyarországon a fokozottan védett fajok közé tartozik, mindemellett újabban betelepülési hullám tapasztalható az Északi-Kárpátok felől. Kizárólag az Északi - középhegységben húzodnak meg. Az embert kerülik, a magányosan élő állat, változatos méretű, 10-100 négyzetkilométer kiterjedésű területet birtokol.

A hiúzok testhossza 1 m körül mozog, kicsi 15-25 cm farka van. Marmagassága  70 cm körüli. Pettyes bundája és sajátságos szakálla mellett egyik feltűnő jellegzetessége a fülek hegyén viselt szőrbojt, amelyet a régebbi időkben fülpamatnak is neveztek. Hallása, tapintása fejlett. Hosszú végtagjai és izmos teste még a mély hóban is lehetővé teszi, hogy egyetlen, 3-4 m-es ugrással támadja meg áldozatát. Erős, éles karmú mancsa a sikeres zsákmányfogást segíti.

Aktív ragadozó, különféle madarak, kisrágcsálók éppúgy szerepelnek étlapján, mint őzek, rókakölykök, szarvasborjak vagy vadmalacok. A terület központjában, földi üregekben vagy sziklahasadékokban rendezi be vackát.